N�h�ny  sz�  a  T I T A N I C  -r�l.  Az �tlet 1906-ban fogant a White Star Line igazgat�j�nak Bruce J. Ismay-nek a fej�ben, �p�thetn�nek h�rom, �j minden eddigin�l hatalmasabb luxushaj�t. Az �tletet tettek k�vett�k: 1908-ban elkezt�k �p�teni az Olymipc-et, 1909-ben pedig a Titanic-ot. A harmadik haj�t a Gigantic-ot csak Az Olympic v�zrebocs�jt�sa ut�n kezdt�k �p�teni,1910-ben. �rdekes t�ny, hogy a j�ghegy is, ami k�s�bb a Titanic veszt�t okozza, 1909-ben szakadt le Gr�nland j�gt�bl�ir�l, hogy hossz� �tja ut�n "randev�zzon" a haj�val. Egy-egy haj�test �p�t�se  k�t �vet vett ig�nybe, m�g a bels� burkol�s �s berendez�s egy �vig tartott, sz�val egy haj� h�rom �vig �p�lt. Az Olympic 1911-ben �llt szolg�latba kapit�nya Edward J. Smith volt. A Titanic 1912-ben megkapta az �zemel�si enged�lyt �s nyilv�ntart�sba vett�k Liverpool-ban.  A haj�test 46 328 tonna, hossza 268.8 m, sz�less�ge 28m, a magass�ga az alj�t�l a cs�nakfed�lzetig 28m. A 24 csom�s (46 Km/�ra) v�gsebess�g sem volt lebecs�lend�, melyet h�rom �ri�si haj�csavar tett lehet�v�. A k�t sz�ls� 8, a k�z�ps� pedig 6 m�ter �tm�r�vel rendelkezett, amit megis kellett hajtani: k�t darab 4-4 hengeres, n�gy emelet magas motor, �s egy kisnyom�s� g�zturbina hajtotta �ket. A energi�t hat  kaz�nh�z szolg�ltatta, 29 kaz�nnal, melyek magass�ga 5,2 m volt. A Titanic m�rete mellett a v�zz�r� rekeszeir�l is h�res volt. A haj�t 15 l�gmentesen z�r�d� kamr�val l�tt�k el, melyek az "F" fed�lzetig �rtek. Ha ezek k�z�l 4 egym�s melletti megs�r�l, m�g akkor sem s�llyed el. A gy�rt�s alatt 15 000 munk�s, 3 milli� szegecset haszn�lt fel.  Az els� oszt�ly sz�rakoz�si lehet�s�gei k�z� tartozott: az uszoda, amelyet a vil�gon el�sz�r �p�tettek haj�ba, t�r�k-, �s g�zf�rd�, egy teniszp�lya, egy edz�terem.  A Titanic 1912.03.10-�n felk�sz�lt, �lete els� �tj�ra a southamptoni kik�t�ben v�gre megtekinthette a nagy�rdem�. 12:00-kor befejezt�k a besz�ll�st �s megkezdte utj�t Cherbourg fel�. Mindenki �mulattal tekintett v�gig a fed�lzetek b�rmely szintj�n. A toronymagass�g� k�m�nyeken, �s a m�g ann�l is nagyobb �rb�cokon. Est�re �rt a Franciaorsz�gi Cherbourg-ba, ahol utasokat vett fel. M�g aznap �jjel tov�bbindult, �s m�snap d�lben m�r az �rorsz�gi Queenstown-ban (ma: Cobh) horgonyzott. Ezut�n megkezdte a v�gzetes versenyg�st a legend�s k�k szalag�rt: �t nap alatt New Yorkba akart �rni, �m 1912.�prilis.14.-�n, �jjel 23 �ra 40 perckor egy j�ghegy t�nt fel a haj� el�tt.  Az �tk�z�s m�r elker�lhetetlen volt, enyhe rezg�s r�zta meg a g�z�st. Az els� �t v�zz�r� rekesz megs�r�lt. Thomas Andrews a haj� tervez�je azonnal felismerte a helyzet komolys�g�t, a haj�nak v�ge. Megkezdt�k a ment�cs�nakok leenged�s�t. Az utasok ekkor m�g nyugodtak voltak, nem akartak besz�llni a cs�nakokba. Csak akkor eszm�ltek fel, amikor fell�tt�k az els� v�szjelz� rak�t�t. A s�llyed�s k�t �ra negyven percen �t tartott, a Titanic 15.-�n hajnali 2 �ra 20 perckor elt�nt a habok k�zt. 2228 emberb�l csup�n 705-en �lt�k t�l, 1523 ember lelte hal�l�t. A Carpathia nev� haj� hajnalban vette fel a ment�cs�nakotat. H�rom nappal k�s�bb �rt New Yorkba, hatalmas megd�bben�st keltve. A Titanic roncsait 1985-ben Robert D. Ballard fedezte fel. Ez a katasztr�fa �r�k tanuls�g marad az emberis�g sz�m�ra, hogy becs�lje meg a term�szet erej�t.

	A TITANIC adatai: Hossz:                                      268.8 m Sz�less�g:                                 28 m Magass�gok a haj�gerinct�l:  a cs�nakfed�lzetig:                  30 m  a k�m�nyekig:                         50 m  az �rb�cig:                              64 m S�ly:                                       46328tonna V�zkiszor�t�s:                           66000tonna Gy�rt�si d�tum:                       1909-1912 Teljes�tm�ny:                          46000l�er� Sebess�g:                              25csom� Motorok:                    2 db 4-4 hengeres g�zmtotor;                                   �s egy kisnyom�s� turbina V�zz�r� rekeszek:                  15 db Ebb�l Kaz�nh�zak:                6 db Kaz�nok:                              29 db (5,2 m magasak) Fed�lzetek sz�ma:                 10 Befogad� k�pess�g:              3500 f� Ment�cs�nakok:                   20 db (1176 f�r�hely)